2013. január 31., csütörtök

Maradék fonalvégek

Láttam nemrégiben egy külföldi blogon, hogy egy időben - vagy talán még ma is - hódított ez a "divat", vagy játék inkább, hogy összegyűjtik az adott hónap fonalvégeit egy üvegben, és megmutatják a blogjukban. Volt valami mozaikszószerű neve is, de arra már nem emlékszem...
Gondoltam én is elkezdem, a január apropóján. 

Hogy miért jó ez (szerintem)?
- egyrészt látszik az alkotó munka "eredménye", vagyis hogy az adott hónapban volt(-e) idő/alkalom/kedv hímezni, (most volt)
- másrészt tetszik, hogy van hová tenni a levágott fonalvégeket, mikor leül az ember varrni, valljuk be nem szaladgálunk a szemeteshez minden apró fonalvéggel (én legalábbis nem :-D), és így legalább nem kallódik a hímzős fotel körül
- harmadrészt dísznek sem utolsó, nekem tetszik az üvegben lévő sokszínű fonal kuszasága, tarkasága
- no és nem utolsósorban, jó lesz még valamire egyszer....

Töprengtem a múlt héten, a tűpárna készítésekor, hogy mit is töltsek bele, mármint mivel tömjem ki. Nem volt itthon éppen semmi tömőanyag, de akkor hirtelen eszembe jutott, hogy néhány éve kaptam egy ismerősömtől egy adag fonalat, régi hímzővásznat, maradék anyagokat, és ebben a csomagban egy-két kötőfonal is volt. Na nem mintha tudnék kötni (egyszer jártam kötőszakkörre még általánosban, de bőgve hagytam ott.... no nem a meghatottságtól sírtam... - de ez egy másik történet :-P), de eltettem a fonalakat, "hátha jó lesz még valamire!" felkiáltással. Hát most jó lett, abból vágtam kisebb-nagyobb darabokat, és így készült el a kis tűpárnám bélése. 
És ezt az ötletet továbbgondolva azt találtam ki, hogy év végéig gyűjtögetem a fonalakat, külön fotózom majd mindig az aktuális havit, de utána megy a többihez, és a végén majd jól felhasználom valamire. Hogy mire, azt még pontosan nem tudom, na de van időm kitalálni. :-)


Azért ne tévesszen meg senkit a mennyiség, az üveg egy bébiételes kicsi üveg, nem valami hatalmasra kell ám gondolni. Még a decemberi születésnapomra kaptam benne saját készítésű narancslekvárt egy kedves barátnőmtől, ami finom volt nagyon, ezért igen hamar elfogyott....  de a díszített üvegnek megtaláltam a feladatát, amit eztán betölthet.

2013. január 30., szerda

Bonbonok és sünik

Tegnap bonbont készítettünk egy kedves barátnőmmel.
Karácsonyra kaptuk mindketten a bonbonkészítő formákat, úgyhogy eléggé kezdők vagyunk a témában. El is kezdtük a készítés csínját-bínját olvasgatni különféle oldalakon, és az elsők között tévedtünk Praliné Zsuzsi blogjára.
Nemrég Zsuzsi játékot hirdetett, tegnap a játék miatt jöttünk össze bonbonozni, hogy nevezhessünk. A feltételek között volt, hogy a képen szerepeljen egy süni is, bármilyen formában.
Mi egyedi módját választottuk, Ágica kislányát öltöztettük sünilánynak.

A bonbonreceptről és a készítésről Áginál olvashattok, nála jobban nem tudnám leírni úgysem. :-)



2013. január 28., hétfő

Mindenkinek van egy álma...

Ezt a méhecskés-virágos mintát még évekkel ezelőtt készítettem, amikor a nagyobbik fiam egyéves volt (ma már 8 és fél, úgyhogy picit régen volt).
A készre varráshoz segítséget kértem, mert én sajnos nem tudok varrni, de kispárnát szerettem volna belőle készíteni/készíttetni, így lett végül ez a végeredmény.

A párna évekig díszítette a gyerekszobát. Mígnem tavaly a kisebbik fiam kitalálta, hogy neki ez kellene az oviba, mert ő nem szereti az ovis lapos kispárnáját, jobban szeret pufipárnán aludni. 
Azóta picit megviseltebb a párna, hisz sokszor kerül a mosásba, a hímzés (mind az anyag, mind a fonalak)  egész jól bírja, de a színes anyag kibolyhosodott, remélem azért addig kitart, amíg a gyermek befejezi az óvodát (most középsős). 



2013. január 27., vasárnap

Színváltós fonalak

A zölddel kezdődött, amivel  ezt a karácsonyfadísz készítettem. Aztán jött ez a képeslap  Aztán vettem még egyet, meg még egyet, valahogy beleszerettem mostanában a színváltós fonalakba.
És azt vettem észre, hogy az utóbbi időben szinte csak olyan munkáim születtek, amik ilyen fonalakkal készültek.
Nem tudom megmondani miért, de nagyon tetszenek most azok a fonalak, amik ilyen színváltósak. Felfedeztem, hogy a közeli kézimunkaboltban is árulnak ilyet, sőt egyre többfélét, így ha bemegyek valamiért, mindig megnézem őket, legtöbbször haza is jön velem egy-kettő.
Különböző hímzős-kézimunkázós blogokon is nézelődtem, és láttam gyönyörűségeket. Pl. nagyon tetszenek Barbaral  saját festésű fonalai, remélem egyszer (vagy többször :-))  lesz lehetőségem kipróbálni is őket.
És akkor az elkészültek:
Először is elkészítettem a héten életem első tűpárnáját (a férjem már igen örült neki, nem szerette, hogy a fotel szélébe, ide-oda bököm a tűt mikor fonalat cserélek, vagy épp nem hímzek, főleg mert volt, hogy véletlenül ottfelejtettem).
Az anyag az előző saját színezésből maradt barna aida, a minta egy Renato Parolin szív mintája, amit kivarrva láttam meg egy blogon, vagy képkeresőben, már nem emlékszem. Mintát nem találtam hozzá, hát fogtam a képet, és megnyitottam az excelt (kockás papír épp nem volt kéznél), oda "rajzoltam" le nagy hirtelenjében. 
Ezt az egy képet tudom mutatni róla, nagyon nem mennék bele a részletekbe, mert igen sok sebből vérzik még az összeállítás, de valahol el kell kezdeni.... :-)



Aztán készültek még egyéb színes munkák is, például egy csupaszív kosárka, aminek a mintáját Palkónál  találtam, ebből képeslap készült. Kedves Palkó, köszönöm a mintát! :-)
A kalitkás madárkaminta lelőhelyét sem tudom már sajnos. Ezt kék aidára varrtam, ami egészen halványkék volt eredetileg, sötétítettem rajta, ennek következtében picit márványos is lett, de jól mutat rajta szerintem a kék színes fonal. Ebből még nem tudom mi fog készülni, persze van terv a fejemben, de még várat magára a kivitelezés.








A rózsaszín könyvjelző pedig ma készült, a legújabb beszerzésű színváltós rózsaszínnel. A könyvjelző ajándék lesz egy kedves barátnőm névnapjára, a hátuljára vasalható közbélés került, és az oldalait picit kirojtoztam. Nagyon tetszik, lehet hogy hamarosan elkészítem a párját is, magamnak.



2013. január 20., vasárnap

Abigél

2011-ben olvastam először Szabó Magda fenti című regényét. Azóta sem értem, hogyhogy nem került hamarabb a kezembe ez a történet, pedig viszonylag sokat olvastam, és olvasok, ez pedig az alapművek közé sorolható, az ifjúsági irodalom kategóriában.
Mondjuk mostanában kevesebb időm van olvasni, mert sokszor inkább a hímzést választom, de ez egy másik történet. Szóval a könyv kedvenc lett,  nagyon tetszett. Olyannyira, hogy saját példányt is beszereztem azóta - hála a Rukkolának (ha nem is közvetlenül), mert néhányszor még biztosan fogom olvasni. 

Később a könyvből készült sorozatot is megnéztem, és meg voltam lepve, mennyire jól sikerült filmre vinni a történetet, jól eltalálták a helyszíneket, szereplőket, majdnem minden olyan, ahogy olvasás közben képzeltem el. 
Most újranézem, mert két héttel ezelőtt a Duna Tv újra adni kezdte a sorozatot (vasárnap esténként 20.00 órától egy-egy részt).
Újabban nem nagyon tudok úgy tv-t nézni, hogy közben ne csináljak valami mást is. Például ilyenkor szoktam vasalni, de azért kedvemre valóbb, ha hímezhetek inkább. 

Ez a kis rózsaminta az első rész közben készült. Mármint a hímzés része, az sem elejétől végéig, mert azért a film egy-egy része nem annyira hosszú (vagy én nem varrok eléggé gyorsan).
Nem tudatosan így választottam, de szerintem a minta - főleg ezzel a színváltós fonallal - nagyon illik a film hangulatához, egyszerű, mégis nagyon szép. (A mintát egyébként itt találtam.) 

Végül képeslap készült belőle, krémszínű alappal.

Ma lesz a harmadik rész a DunaTv-n, ha valakit érdekel! :-)




2013. január 19., szombat

Matyóföld rózsái

2012. decemberében az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén felvették A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája örökség-elemeket Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Ez alkalomból rendezik meg a kétnapos "Matyóföld rózsái" rendezvényt.

Ma este lesz a díszelőadás, amelyen mi is részt veszünk. Én nézőként, a nagyobbik fiam pedig szerepelni fog az Eszterlánc gyereknéptánc együttes tagjaként.
Erre az alkalomra készítettem magamnak ezt a matyómintás üveglencsés szettet, amely egy nyakláncot és fülbevalót tartalmaz. 



Ezzel együtt elhatároztam, hogy megpróbálkozom - majd egyszer, valamikor, remélem a közeljövőben - a matyó hímzéssel. Mert ahhoz képest, hogy - ahogyan a blogból is kiderül - szoktam hímezni (nem mondom, hogy sokat, viszont csak keresztszemest), pirulva vallom be, hogy a matyóval még nem mertem megpróbálkozni. 
Egyébként én nem matyóföldi vagyok, a férjem révén kerültem, költöztem ide. Ennek már maholnap tizenkét éve, mégsem hímeztem még matyó mintát. Pedig nagyon tetszik, olyan szépek a kész hímzések, talán pont ezért nem merek belevágni, mert az enyém lehet hírből sem hasonlítana rá. :-D

2013. január 15., kedd

Szívek

is készültek nálam mostanában. Meg még jópár más is, mutatom majd szép sorjában.

A piros-fehér tükörszív mintáját, ami csak az anyag miatt lett piros-fehér, Palkó blogján találtam, ezúton is köszönet érte, nagyon szép. :-)
Képeslap alapba ragasztottam, akár Valentin napra is megfelelő kedves ajándék (vagy ajándékkísérő) lehet. (Nálunk csak lehetne, mert mi nemigen Valentin-napozunk.)
De szülinapra, anyák napjára, számtalan más alkalomra is ajándékozható szerintem ez a szép szívecske, biztosan lesz majd valaki, aki örülhet neki.

A másik, fehér virágos szív mintája KissyCross blogjáról való.
Ennek a mintának az anyaga eredetileg halványkék - majdnem fehér - aida volt, amihez nem találtam megfelelő mintát, mármint színben. A kék anyagot egy barátnőm vette nekem, de annyira világos, gyakorlatilag fehér, hogy a fehér minták nem mutatnak jól rajta, mást meg egyelőre nem találtam hozzá..

Így hát kitaláltam, hogy beszínezem. Ezúttal hosszabb ideig áztattam teában, mint a legutóbbi alkalommal (a csokoládés minta alapanyagát), egy napot és egy éjszakát állt benne az anyag, így kapta ezt a színt, talán a cappuccino színéhez tudnám hasonlítani. Megint foltos lett picit, a gyűrődések, hajtások mentén, de ez nem rontja el szerintem. 
Sajnos más házilagos festési technikáról nem tudok, egyelőre a teával-kávéval színezésről hallottam, de biztosan lehet más színeket is elérni egyéb módokon, majd tájékozódom. Kezdő vagyok még, ezen a téren (is). :-)

Ebből a mintából szintén képeslap készült. 




2013. január 12., szombat

Kreatív mappa

Egy újabb ajándékba készült munkámat mutatom meg.
Még karácsonyi ajándék volt egy kedves barátnőmnek, nagyon örült neki.

A minta nem kifejezetten karácsonyi, de most pont ez volt a cél a választásnál. No meg hogy méretre akkora legyen a minta, hogy beleférjen a kreatív mappa ablakába.

A mappában egyébként süti- és édességreceptek vannak összegyűjtve, főleg gyerekekkel, gyerekeknek készíthetők. Néhány receptet kért tőlem a barátnőm pár hete, így várattam egy kicsit, és ilyen formában adtam át neki, kiegészítve még néhány finomság leírásával, fotójával.
Mivel a mappa gyűrűs, így bővíthető is az egyelőre kb. tucatnyi receptet-ötletet tartalmazó gyűjtemény.





2013. január 7., hétfő

Kedvencek

Őket sem mutattam még, pedig már hónapok óta keretezve is vannak.
Az első, a kakaós kép elég sokáig készült, két éven keresztül. Na nem egyfolytában, de általában nyári szünetben vettem elő, az év többi részében pihent, és augusztusban végre befejeztem. 


Majdnem rögtön bele is kezdtem a fűszernövényesbe, az kerek egy hónapig készült, napra pontosan. 
Aztán egy kedves barátnőm be is kereteztette nekem őket, ezért a cím, azért a kedvenceim, mert ezek profi keretező által lettek ilyen szépen kivitelezve. Nem nagyon látszik (sötét a fotó), de a fűszernövényes keretének van egy kis lila beütése, ami remekül illik a minta liláihoz. 

Most mindkét kép az étkezőnk falán lóg, jó rájuk nézni, remélem idővel még sok-sok szép hímzés csatlakozik melléjük. (ez csak rajtam múlik, tudom). :-)
Mindkét minta a Keresztszemes Magazin 2007-es évkönyvéből való. 


2013. január 6., vasárnap

Előttem az utódom

Az alábbi  hímzéseket a kisebbik fiam készítette (5 éves). Legalább neki volt alkalma hímezni a téli szünetben :-).
A képeken látható készletet még a nagyobbik fiam kapta tavaly, volt benne néhány ilyen előrajzolt-lyukacsos lap, különféle mintákkal és fonalakkal, bár újabban már nagyon otthon érzi magát az én fonaltartó dobozaimban a gyermek, kiválasztja a színt, nekem csak befűzni kell a tűbe. 

Imádom nézni, ahogy dolgozik, koncentrál, és kitartó. A macskás-kutyás képet például egyetlen nap alatt készítette el. 
A hajós több ideig készült (az volt az első), már be is kereteztük, a másikat ajándékba szánja a kis barátnőjének. 





2013. január 4., péntek

Új év

Kicsit elmaradtam a bloggal, így csöppet késve bár, de annál nagyobb szeretettel kívánok boldog új esztendőt annak,  aki esetleg erre téved (kb. ketten vannak szerintem, akik ráakadtak már a blogomra :-) ).

A téli szünet ideje alatt nem foglalkoztam sem bloggal, sem hímzéssel, ezt kicsit sajnálom is, de más dolgok kerültek előtérbe, és nagyon jól teltek az ünnepek, a szünidő a családdal. Rengeteget társasjátékoztunk, és élveztük itthon a nonstop közös együttlétet.

Azért nemsokára munkákat is mutatok majd, van amit még karácsonyra készítettem, de nem mutattam itt, és újak is készültek/készülnek, nem csak az én kezeim alatt. De erről később.